Csipkerózsa a gyűjtőneve a vadon élő rózsafajtáknak, de bogyóra emlékeztető termése miatt csipkebogyónak is nevezik a Rosa Canina nevű gyógynövényt, amely számos betegségre alkalmazható.

A csipkebogyó gyógyító hatását már 2000 éves írásos emlékek is tanúsítják, a nemzettségben több mint 100 fajta található meg, amelyek közül sokat vadon is fellelhetünk trópusi hegyvidékeken és északi hegyekben.

A Rosa Canina egy Európában őshonos cserje, amely akár két méter magasra is megnőhet, és hajtásait horgas tüskék szegélyezik. Apró kis 3-5 cm.-es virágai fehér vagy rózsaszínűek, május végén nyílnak tömegesen.

A virágzás után fejlődnek ki az álbogyótermések, amelyek 1-3 cm nagyságúak, majd augusztus végétől érnek be, ekkor pirost szín öltenek magukra. A piros bogyón belül találjuk az oly értékes csipkehúst, és az úgynevezett aszmagot, amely sárgás színű és szögletes formájú, így a kettéhasított és a termésétől megfosztott bogyót hívják csipkehúsnak.

A csipkebogyónak magasabb a C-vitamin tartalma mint a paprikáé, vagy a citromé, így az egyik legjobb C-vitamin forrás is egyben! A bogyókat 80-90 fokon szárítják így megőrzik vitamin tartalmukat, és a tárolás során sem veszít értékes hatóanyagaiból.

A csipkebogyóban található többek között: C-vitamin, illóolajok, cserzőanyagok, növényi savak, pektin, flavonoidok, és ásványi sók, magnézium, vas, jód, A-, B-, K-, és P-, vitamin.

Hatásai: erősíti az immunrendszert, és mivel magas a C-vitamin tartalma remek antioxidáns is, védi a sejteket, és segít lebontani a zsíros élelmiszereket.

Serkenti a mellékvese működését, csökkenti a koleszterinszintet, és pótolja a szervezet számára szükséges jód mennyiségét. A belőle készült teát kétféleképpen is elkészíthetjük, vagy hideg vízbe kell beáztatni a termést 4-5 órára majd így fogyasszuk el (megőrzi a C vitamin tartalmát), vagy forraljunk fel vizet és ebben főzzük a termését 3-5 percig (így sok vas, magnézium és ásványi só oldódik ki). A teakészítéshez zománcozott vagy üvegedényt használjunk és csak műanyag szűrővel szűrjük le a teát!

Megfázásos időszakban a magas C-vitamin tartalom miatt hatásos, de vesekő, vesehomok esetén kiváló vízhajtó is, ezen kívül epe és máj működés zavarainál is fogyaszthatjuk! Rendszeres fogyasztása egyensúlyban tartja a pajzsmirigyet, mivel természetes formában tartalmaz jódot.

A belőle készült lekvár, szörp és bor is nagyon finom és még egészséges is, de ma már arckrémet, fürdőolajt és bőrfeszesítő zselét is készítenek belőle.